Jogos a kérdés, melyet már többször megkaptam vásárlóimtól is. A köztudatban a gyapjú alapanyag kiemelkedő meleg tartása él leginkább, melyből sokak számára egyenesen következik az, hogy hűvösebb időben, főleg a téli időszakban célszerű használni a gyapjú ágyneműket.

Tehát nyáron, illetve az enyhébb időszakokban nem is érdemes gyapjú takarót használni?

A príma hőszigetelés mellett a gyapjú különlegessége az úgynevezett hőmérséklet-kiegyenlítő hatás. Ennek köszönhetően szinte nem is lehet leizzadni a gyapjú takaró alatt, ugyanis állandó, egyenletes meleg és száraz klímát teremt a pihenő test számára.

Éjszaka  a test párologtat, ezt a testpárát a gyapjú hatékonyan szívja fel, azonban ez először hő leadással jár, utána kezd csak el a gyapjú hőmérséklete szépen lassan emelkedni, így kíméli meg a testet a hőmérséklet-változási stressztől és a megfázástól.

Gyapjú ágyneműdet tehát minden évszakban, akár nyáron is használhatod, hiszen az izzadást könnyebben kezelheted vele, mint más ágyneműkkel és paplanokkal.

Ennyivel azonban nem zárhatjuk le ezt a kérdést, tovább bonyolítja ugyanis, hogy gyapjú ágyneműből is többféle kialakítású és sűrűségű létezik. Azok, amelyiket nem beskatulyázva ugyan, de télinek szoktunk nevezni mind a két oldalon gyapjú szövetet tartalmaznak (tehát két hordozóanyag és szövet van összevarrva), és legalább 600 gr/m2 szálsűrűségűek.

Több olyan gyapjú ágynemű rajongóval találkoztam már, akik kétoldalas, nagy sűrűségű takarójukat nyáron használták – minden probléma nélkül. Én magam is aludtam már vastagabb, 600-as gyapjú takarómmal igazán meleg nyári éjszakán, és bár nem izzadtam bele, ettől függetlenül azért még  túlzottan melegnek éreztem.

Enyhébb időben talán egy kicsit azért a praktikusabbak a nyárinak vagy átmenetinek mondott gyapjú ágyneműk (mivel mindenkinek más a személyes hőérzete, Neked kell kitapasztalnod, hogy a kétoldalas vagy egyoldalas gyapjú ágyneműk illenek-e jobban hozzád!).  Jellemzőjük, hogy a hordozóanyag egyik oldalán található a gyapjúszövet, melynek szálait áthúzzák az anyag túloldalára, ezt bolyhosításnak nevezik.

Az átmeneti gyapjú takarók tehát egyoldalasak, kevesebb gyapjú tartalmaznak, vékonyabbak és könnyebbek is „nehézsúlyú” társaiknál, sűrűségük általában 450 és 700 gr/m2 között alakul. A 450-500 grammost nevezném nyárinak, a 600-700-ast pedig melegebb átmenetinek.

Az egyoldalas jelző egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak az egyik oldala használható a takarónak, azt tapasztaltam, hogy hűvösebb időben a gyapjúszövetes résszel érdemes takarózni, ez ugyanis melegebb érzetet biztosít, kimondottan meleg hőmérsékletnél viszont a bolyhos rész kellemesebb.

Sok sikert kívánok nyári gyapjú takaród kiválasztásához!

Mi is az a superwash technológia a gyapjú ágyneműknél?

Először nyilván a könnyebb moshatóságra asszociálhatsz az elnevezéséből, de egy kicsit többről van azért szó.

A gyapjú anyag egy speciális, szálkezelési eljáráson esik át, mely a gyapjúszál felületi pikkelyességét szünteti meg. Kétféle módja is van, vagy a pikkelyeket roncsolják el különféle anyagokkal, vagy a felületet vonják be a pikkelyélek magasságánál vastagabb réteggel. A superwash gyapjú takarónak komoly előnyei származnak ebből a különleges kikészítési módból.

A gyapjú tömörödése, nemezelődése bizonyos értelemben negatívnak mondható az ágyneműk esetében, ez a tulajdonság  a hullámosság, rugalmasság, nyújthatóság, hajlékonyság mellett a gyapjúszál pikkelyes felületéből adódik. Megszüntetésével a superwash merinó ágynemű tehát nem lesz hajlamos a filcesedésre, évek múltán sem vékonyodik el, kellemesen simogató marad, valamint időtállóság szempontjából is jobban teljesít, mint az átlagos gyapjú ágyneműk.

A filcesedés miatt a normál gyapjú ágynemű nem tisztítható mosógépben (a hő és nedvesség serkentően hat a nemezelődésre). A pikkelyek kiiktatásával viszont az SPW gyapjú ágynemű könnyű centrifugálással, kímélő (gyapjú) programon (30 fokon) bátran kimosható mosógépben is, ami nagy könnyebbséget jelent ha nagyon bepiszkolódna.

A különleges szálkezelésnek hála a superwash ágyneműk még a kasmírnál is selymesebbek, finomabbak. A normál gyapjúval szemben olyannyira puha a superwash gyapjú ágynemű, hogy akár pizsama nélkül is használható, nem irritálja, szurkálja a bőrt, még a kisbabák érzékeny bőrét sem kezdi ki.

A különbség szemmel látható, az alábbi képen te is megbizonyosodhatsz erről, bal oldalt az SPW, jobbra pedig a normál bárány gyapjút tekintheted meg:

A superwash merinó takarók tehát a semmihez sem fogható puhaság, mosógépben való moshatóság és tartósság tekintetében praktikusabbak az átlagos gyapjú ágyneműknél.

Az első dolog ami eszedbe juthat ha meghallod a gyapjú ágynemű kifejezést, hogy ez a legnagyobb hidegben is hatékonyan óv meg a megfázástól, kellemes, meleg és száraz klímát teremt számodra.

De azt is tudod hogyan képes erre a gyapjú?

A "pikkelyes" felületű gyapjúszál hullámossága és rugalmassága teszi lehetővé ezt a hallatlan hőszigetelő képességet, mely egyedülálló a textilipari szálas anyagok között. 

A pehelyszálak (ezek a legfinomabb szőrképletek a gyapjúban) alapvetően két rétegből állnak (mikroszkóppal vizsgálva ez jól kivehető). Az elszarusodott sejtekkel rendelkező felhámból és a hosszúkás, csavarodotton orsó alakú sejtekből álló kéregállományból. A felhám sejtjei azonban gyorsabban nőnek mint a kéreg sejtjei, a gyapjúszál tövénél lévő hámsejtek így rátolódnak a hegye felé esőkre, elhelyezkedésük olyan lesz mint a pikkelyek a hal testén (A képen ezt láthatod, kép forrása: Zilahi Márton: A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó. Budapest, 1953. 423. oldal).

A pikkelyes felhám miatt a gyapjúszálak nem tudnak teljesen egymáshoz simulni, közöttük apró rések maradnak, melyeket a legjobb hőszigetelő anyag, a levegő tölt ki. 

Emellett a gyapjúszál hullámossága és rugalmassága is nagyban hozzájárul ezen légzárványok kialakulásához, biztosítja az ágynemű laza szerkezetét. A gyapjú ágyneműnek ezek miatt kiemelkedő a súlyához viszonyított hőmérséklet szigetelő képessége.

Úgy gondolom néhány mondatban ki kell térnünk ezen a blogon a gyapjú derékaljra, azt vettem ugyanis észre, sokan a mai napig nem érzékelik ennek fontosságát. Ezt értékesítési statisztikáink is világosan mutatják, illetve személyes tanácsadásaim közben is egyértelműen ezt tapasztalom.

Magyarországon minden más ágyneműnél népszerűbbek a gyapjú takarók, ezt pedig főként különleges, hőmérséklet-kiegyenlítő tulajdonságuknak köszönhetik. Ahogy mondani szoktuk, az ilyen ágynemű télen fűt, nyáron hűt. A gyapjú takaró tehát megakadályozza hogy megfázz, melegen tart, de nem hevülsz túl alatta, vagyis optimális klímát teremt számodra, így alvásod minősége is kifogástalan lesz.

Gyapjú takarót derékalj nélkül használni viszont félmegoldás, ez ugyanis csak felülről melegít, sok olyan fázósabb emberrel találkoztam, akik viszont hajlamosabbak voltak alulról felfázni. Itt jön képbe a gyapjú derékalj, mely ugyanazt nyújtja mint a takaró, csak éppen alulról melegít és óv meg a meghűléstől, emellett pedig kényelmesebbé teszi fekhelyedet.

Azt javaslom tehát használd együtt a gyapjú takarót és derékaljat, így olyan jótékony "gyapjú burokban" pihenhetsz, mely egyenletes, meleg, száraz klímát nyújtva teszi egészségesebbé éjszakáidat 

Szeretném már az elején leszögezni, írásom némileg szubjektív, ugyanis személyes tapasztalatom alapján tettem le voksomat a merinoflor (gyapjúszövet) ágyneműk mellett jó néhány évvel ezelőtt. Emellett azonban objektív tényeket is említek majd.

Annak idején én is paplant használtam, méghozzá gyapjú paplant. Ez a következőképpen nézett ki: pamut-szatén fedőanyag, mely kártolt gyapjúval volt megtöltve (nem azonos a kiváló minőségű fésűsgyapjúval, melyből a gyapjú takaró készül!).

Ez az ágynemű jó meleg volt, de sajnos gyakran leizzadtam benne, helyesebben fogalmazva, verejtékben tocsogva ébredtem. Néhány évvel később ismerkedtem meg a gyapjú ágyneműkkel, és ezek használatával a kellemetlen jelenség egyik pillanatról a másikra eltűnt. Közben pedig a titok nyitjára is fény derült.

A merinflor gyapjú takarók a pamut hordozóanyagon és a rá rögzített gyapjú szöveten kívül nem tartalmaznak más anyagot, míg a paplanoknál a jellemzően pehely vagy gyapjú töltetet pamut fedőanyagba teszik bele.

Az úgynevezett hőmérséklet-kiegyenlítő hatás a gyapjúra jellemző, a paplan pamutból készülő fedőanyagánál illetve pehely tölteténél ez kevésbé érvényesül (a gyapjú paplanra sajnos ugyanúgy igaz ez, hiszen ott is pamut a fedőrész).

Miről is van szó pontosan?

Alvás közben a tested folyamatosan párologtat, a takaró/paplan pedig a test állandó hőmérsékletét szigeteli le. De amíg a gyapjú ágynemű nagy nedvesség felvevő és légáteresztő képessége révén megakadályozza az izzadást, a paplanban ez a pára visszacsapódik a testedre.

A gyapjú egyik különlegessége, hogy még nagy nedvességtartalomnál is száraz tapintású, illetve szépen lassan melegíti fel a testedet alvás közben (először hőt ad le a takaró, és csak utána kezd el nőni saját hőmérséklete), állandó, meleg és száraz alvásklímát teremt körülötted, ezzel pedig hatékonyan kímél meg a hideg sokktól.

A pamut felszívja ugyan a verejtéket, viszont nedves is marad, a pehely/toll páraáteresztő képessége pedig hagy kívánni valót maga után, ennek köszönhetően a paplanra - a gyapjúnál megismert - hőszabályozás nem jellemző olyan mértékben.

Az előbb írtak miatt a gyapjú takaró huzat nélküli használatát javaslom számodra, amennyiben szeretnéd maximálisan kihasználni eme áldásos hatását.

Próbáld ki Te is a gyapjú ágyneműket, és tapasztald meg az izzadásmentes, pihentető alvást!

Elsőre furcsának találhatod a címet, gyapjú ágynemű télen? Mikor máskor?

A gyapjú takaró és derékalj meleg tartó képessége messze földön ismert, azonban alapanyag és szálsűrűség szerint többféle gyapjú ágyneműt is megkülönböztethetünk, illetve egyoldalas és mind a két oldalon gyapjú szövetet tartalmazó takarók is megtalálhatók a hazai gyártók kínálatában.

Tovább bonyolítja a kérdéskört a halószoba felfűtöttsége valamint a személyes hőigényed. Minden ember más-más klímában érzi ugyanis jól magát. Ezeket mind figyelembe kell venned, amikor télre vagy csak hűvösebb halószobába vásárolsz magadnak gyapjú takarót.

Úgy tapasztaltam, télre az emberek a vastagabb és sűrűbb, jobb meleg tartó képességgel rendelkező gyapjú ágyneműt szokták választani, nem pedig a radiátor feltekerésének és az esetleg "nyáriasabb" takarónak a kombinációját. Induljunk hát ki ebből.

A képlet egyszerű, minél több gyapjú anyagot tartalmaz a takaród, annál melegebb. Az egyoldalas és a kisebb sűrűségű (400-500 g/m²) kétoldalas takarók enyhe időben praktikusak, télen illetve hidegebb hálószobában pedig a nagyobb szálsűrűségű, kétoldalas gyapjú ágyneműk.

Ha igazán meleg takaróra vágysz, olyat válassz melynek mind a két oldala gyapjú szövetes. A szálsűrűség pedig legyen legalább 600 g/m². A merinó bárány és birka, láma, kasmír és egyéb gyapjú alapanyagok között érdemi különbség nincs hőtartás tekintetében.

Azt is figyelembe kell venned, minél jobb hőszigetelő a gyapjú ágyneműd, annál nehezebb is! Ezért ha lehetőséged van, látogasd fel személyesen a gyapjú szaküzletet, és tapogasd meg, próbáld ki a takarókat.

Sok sikert kívánok téli gyapjú takaród kiválasztásához!

Gyapjú ágynemű tulajdonosok többször arról panaszkodtak nekem, hogy takarójuk erős birka (sőt, akol) szagot áraszt, azt hiszem itt az ideje, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba.

Miért "büdös" a gyapjú ágynemű? Mit tehetsz ellene?

A gyapjúnak óránként 3-5 m³ friss levegőre van szüksége, ez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a gyapjú minőségét megőrizhesse. Nem véletlen hogy az ausztrál és új-zélandi gyapjú a legnívósabb, hiszen ott a merinó juhok egész évben a legelőn vannak (rideg tartás), az enyhe tél miatt egyáltalán nem istállózzák őket. Az ausztrál hófehér színű gyapjú a legkiválóbb minőségű, hála a friss levegőnek, a jótékony napfénynek illetve a kitűnő takarmánynak.

Ausztráliából (és Új-Zélandról) a nyers gyapjú hosszú utat tesz meg az olasz és egyéb európai szövő üzemig, illetve onnan Magyarországig, ahol a bálákban érkező gyapjúszövetből elkészül a gyapjú takaró, derékalj vagy más kiegészítő. A szakemberek nagy figyelmet fordítanak a tárolás körülményeire, a kívánt szellőzés azonban nem valósulhat meg folyamatosan, így a gyapjú anyag némileg befülledhet.

A frissen kibontott gyapjú ágyneműnél tehát teljesen természetes a bárány illat, sőt, ez akár a gyapjú eredetiségét is bizonyíthatja.  Az esetek jelentős részében a bebüdösödés a kibontás után következik be, az óvatlan ágynemű tulajdonosok ugyanis párás, meleg, levegőtlen helyen tárolják a gyapjú ágyneműt.

Te ne kövesd el ezt a hibát!

Kibontás után 1-1,5 hétig szellőztesd folyamatosan gyapjú takaródat, használat során pedig gondoskodj az akár napi, de legalább heti szellőztetésről, ebben az esetben minimum 8 órán keresztül kell kirakni a friss levegőre a gyapjú ágyneműt. A gyakori szellőztetéstől a birkaszag kimegy belőle, illetve felfrissül, szinte új életre kap majd.  Tűző nap azonban ne érje, mert attól kiszikkadhat, töredezetté válhat és besárgulhat.

Csak és kizárólag olyan szobában tárold, amit átjár a levegő, kerüld el a nedves, levegőtlen klímát, ott ugyanis befülledhet, gyantásodhat. 

Miért fontos a gyapjú ágynemű sűrűsége?

A gyapjú anyag típusa, minősége mellett a szálsűrűség is nagyon lényeges, hiszen ez fogja meghatározni gyapjú ágyneműd meleg tartó képességét.

A gyapjúsűrűség a takaród egy négyzetméter hordozófelületére eső gyapjú mennyisége grammsúlyban megadva.

Minél nagyobb a szálsűrűsége gyapjú ágyneműdnek, annál hatékonyabb a hőszigetelése illetve a többi kedvező tulajdonsága is hatványozottabban érvényesül (nedvszívás, hőszabályozás stb.).

Magyarországon a gyapjú ágyneműk szálsűrűsége 400 és 700 g/m² közé esik. Bár én praktikusabbnak tartom a sűrűbbeket, a 600-700 grammosakat, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kevésbé sűrűek rosszabbak lennének (a gyapjú anyag származási helye, minősége számít inkább).

Melyiket válaszd? Melyik jobb?

A kérdést inkább úgy kell feltenni, melyik évszakban használnád az ágyneműt? Milyen a hálószobád hőmérséklete? Mekkora a személyes hőigényed?

A zordabb téli hónapokban a 600-700 g/m²-os lehet ideális, az enyhébb tavaszi-nyári időszakban pedig a lazább sűrűségűek (450-550 g/m²). A kétoldalt gyapjúszövetet tartalmazó 450-550-as takarónál szerintem ekkor is optimálisabb az egyoldalas, bolyhosított 450-550-es, mely könnyebb és simulékonyabb.

Ezt persze nem egyszerűsíthetjük le ennyire, mindenkinek más-más klíma uralkodik otthonában, más a hálószoba felfűtöttsége, ezt is figyelembe kell venned. A jól fűtött hálóban felesleges lehet a 600-700 grammos, elég a lazább szálsűrűségű, a hűvösebb helyen viszont kötelező, ha nem akarsz fázni.

Tovább bonyolítja a dolgot, hogy mindenki más-más klímában érzi jól magát, más a hőigénye, van aki a kimondottan meleg hőmérsékletet szereti, van aki pedig jól elvan a hűvösben is. Erről se feledkezz meg amikor gyapjú takarót választasz magadnak.

A gyapjú ágynemű hőmérséklet-kiegyenlítő hatása persze megakadályozza hogy a leizzadj a sűrűbb ágynemű alatt. Én használtam már nyáron is 600-as takarómat, és nem izzadtam meg, de azért túl sok volt. Ilyenkor valóban érdemesebb az átmeneti, vékonyabb egyoldalas takarókat használni.

Sokszor kaptam meg a vásárlóktól ezt a kérdést, most néhány mondatban összefoglalnám mindazt, amit erről tudnod érdemes.

A huzat használatának előnyei és hátrányai is vannak a gyapjú ágyneműknél, tehát eléggé szubjektív a döntés, azonban én inkább a huzat nélküli használatot javaslom.

Kezdjük az előnyökkel. Bár a gyapjú öntisztuló anyag, időnként nem árt kimosni a rákerülő szöszök és egyéb szennyeződések miatt. Amennyiben huzatot teszel gyapjú ágyneműdre, az természetesen védeni fogja majd a koszolódástól, így nem kell annyit foglalkoznod a tisztításával.

A pikkelyes felületű, hullámos gyapjúszál egyik lényeges tulajdonsága a kiváló zsugorodó képesség. Használat során a gyapjú hő és nedvesség, illetve a fizikai súrlódás hatására filcesedik, nemezelődik. Az összetömörödött gyapjú agyag megőrzi kedvező élettani tulajdonságait, tehát ez nem tekinthető egyértelműen negatív dolognak.

A huzat elválasztja bőröd a gyapjú ágyneműtől, így az előbb említett dörzsölődés sem éri olyan szinten, a gyapjú filcesedése így nagyban késleltethető.

Azt gondolom, a huzat hátrányai jelentősebbek, a gyapjú ágynemű számtalan jótékony tulajdonsága ugyanis kevésbé érvényesül használatával.

Ezek közül a hőmérséklet-szabályozás csorbul leginkább, ami tulajdonképpen megakadályozza, hogy megfázz vagy leizzadj a gyapjú takaró alatt.

A gyapjú nagy hatékonysággal veszi fel a test párát alvás közben és elpárologtatja azt, egyenletes, száraz, meleg klímát nyújt neked a gyapjú ágynemű. Lassan nedvesedik és szárad, még nagy nedvességtartalomnál is száraz tapintású, így megkímél az ún. hőmérséklet változási sokktól, a reuma illetve egyéb mozgásszervi és ízületi panaszok is kisebb eséllyel alakulnak ki.

A huzatok - bármilyen anyagból legyenek is - sajnos nem rendelkeznek ezzel a különleges képességgel. Még a pamut sem, hiszen hiába kitűnő nedvszívó, a gyapjúnál említett száraz tapintás ennél már nem valósul meg.

Csak és csakis akkor tedd huzatba gyapjú ágyneműdet, ha nem kedveled a gyapjú "szőrős tapintását". Ebben az esetben válassz természetes anyagot (pl. pamut, len), mely jól átszellőzik és felveszi a verejtéket bőrödről.

A takarónál "veszélyeztetettebb" a derékalj a nemezelődés szempontjából, hiszen ezen fekszel, forgolódsz éjszakánként, így jobban igénybe van véve. A gyapjú derékaljnál és párnánál használhatsz huzatot, de a takarónál nem javasolt. 

A gyapjúnak számtalan jótékony tulajdonsága mellett van egy kevésbé ismert. Ez az egyedülálló önkioltó képesség, melyről te is könnyen meggyőződhetsz, ha égő gyufával megperzseled gyapjú ágyneműdet. A gyapjúszál egy keratinnak nevezett fehérje, mely 18 féle aminósavat tartalmaz, szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, kén alkotja.

Magas nedvesség és nitrogéntartalma, 570-600°-os gyulladási pontja miatt a gyapjú ágynemű nagyon nehezen gyullad meg, nem lángol, hanem csak izzik, amikor elveszed a láng közeléből, akkor ez az izzás egyből megszűnik. Ezzel szemben más textilanyagok, például a pamut már 225°-on fellángol. A gyapjú ráadásul nem olvad meg, mint például a nylon, poliészter vagy más műanyagok. Kémiai összetétele miatt égés közben a gyapjú nem termel mérgező anyagokat, füstkibocsátása minimális.

Otthonod biztonságát gyapjú ágyneműd tehát jelentősen megnöveli, megóv téged és gyermeked az égési sérülésektől, ha tűz ütne ki, gyapjú takaród nem gyullad majd fel, csak burkold be magad és családod vele! Nem véletlen, hogy a repülőgépeken csak és kizárólag gyapjút alkalmaznak bútor és szőnyeg anyagként.