Jogos a kérdés, melyet már többször megkaptam vásárlóimtól is. A köztudatban a gyapjú alapanyag kiemelkedő meleg tartása él leginkább, melyből sokak számára egyenesen következik az, hogy hűvösebb időben, főleg a téli időszakban célszerű használni a gyapjú ágyneműket.

Tehát nyáron, illetve az enyhébb időszakokban nem is érdemes gyapjú takarót használni?

A príma hőszigetelés mellett a gyapjú különlegessége az úgynevezett hőmérséklet-kiegyenlítő hatás. Ennek köszönhetően szinte nem is lehet leizzadni a gyapjú takaró alatt, ugyanis állandó, egyenletes meleg és száraz klímát teremt a pihenő test számára.

Éjszaka  a test párologtat, ezt a testpárát a gyapjú hatékonyan szívja fel, azonban ez először hő leadással jár, utána kezd csak el a gyapjú hőmérséklete szépen lassan emelkedni, így kíméli meg a testet a hőmérséklet-változási stressztől és a megfázástól.

Gyapjú ágyneműdet tehát minden évszakban, akár nyáron is használhatod, hiszen az izzadást könnyebben kezelheted vele, mint más ágyneműkkel és paplanokkal.

Ennyivel azonban nem zárhatjuk le ezt a kérdést, tovább bonyolítja ugyanis, hogy gyapjú ágyneműből is többféle kialakítású és sűrűségű létezik. Azok, amelyiket nem beskatulyázva ugyan, de télinek szoktunk nevezni mind a két oldalon gyapjú szövetet tartalmaznak (tehát két hordozóanyag és szövet van összevarrva), és legalább 600 gr/m2 szálsűrűségűek.

Több olyan gyapjú ágynemű rajongóval találkoztam már, akik kétoldalas, nagy sűrűségű takarójukat nyáron használták – minden probléma nélkül. Én magam is aludtam már vastagabb, 600-as gyapjú takarómmal igazán meleg nyári éjszakán, és bár nem izzadtam bele, ettől függetlenül azért még  túlzottan melegnek éreztem.

Enyhébb időben talán egy kicsit azért a praktikusabbak a nyárinak vagy átmenetinek mondott gyapjú ágyneműk (mivel mindenkinek más a személyes hőérzete, Neked kell kitapasztalnod, hogy a kétoldalas vagy egyoldalas gyapjú ágyneműk illenek-e jobban hozzád!).  Jellemzőjük, hogy a hordozóanyag egyik oldalán található a gyapjúszövet, melynek szálait áthúzzák az anyag túloldalára, ezt bolyhosításnak nevezik.

Az átmeneti gyapjú takarók tehát egyoldalasak, kevesebb gyapjú tartalmaznak, vékonyabbak és könnyebbek is „nehézsúlyú” társaiknál, sűrűségük általában 450 és 700 gr/m2 között alakul. A 450-500 grammost nevezném nyárinak, a 600-700-ast pedig melegebb átmenetinek.

Az egyoldalas jelző egyáltalán nem jelenti azt, hogy csak az egyik oldala használható a takarónak, azt tapasztaltam, hogy hűvösebb időben a gyapjúszövetes résszel érdemes takarózni, ez ugyanis melegebb érzetet biztosít, kimondottan meleg hőmérsékletnél viszont a bolyhos rész kellemesebb.

Sok sikert kívánok nyári gyapjú takaród kiválasztásához!